Nem könnyű meghatározni, hogyan és mikor jött létre a Luca Kutyamenedék Állatvédő Alapítvány. Természetesen vannak hivatalos dátumok papírok benyújtásáról, de a tudat, hogy segítséget szeretnének nyújtani a kóbor, kidobott, senkinek sem kellő állatoknak már réges régen, évek óta ott volt a szívükben. És ez nem csak egy üres elgondolás volt, emögött cselekedetek és áldozatok is húzódtak.

Azt hiszem, mondhatom, hogy az Alapítvány annak a négy, apró kis szőrmóknak is köszönhető, akiket valaki egy esős napon egy gyűrött kartondobozban magára hagyott az erdőben nem is olyan messze a Tanyától, ahol annyi kutya menedékre talált már. A négy apró kölyök egyike, a hófehér Luca volt az a kapocs, ami összehozta Veronikát és Gábort.

Vera huszonnyolc évvel ezelőtt vásárolta meg azt a tanyát, amely területet most több, mint száz hálás négylábú ugatása ölel körül. Akkor az első, csupa nagy betűvel írva, KUTYÁJÁVAL, Lucával, költözött ki a főváros forgatagából. Párjával, Tamással munkájuk mellett mindig kerítettek helyet az otthontalan kutyáknak is. Először csak tíz, majd tizenöt, aztán húsz volt a "megfogadott" korlát, de Vera nem az az ember, aki el tud hajtani a huszonegyedik utcán élő eb mellett. Az autó megállt, az ajtó kinyílt és még egy kutya kapott új esélyt. A négylábúak száma növekedett, Vera és Tamás pedig meghozták azokat az áldozatokat, melyek ezzel az életformával járnak, hogy segíthessenek azoknak, akikre a legtöbb ember még csak rá sem néz.
Az elmúlt év nyarán, mikor egy közeli tanyán lakók jelezték, éjszaka bement hozzájuk egy fekete kölyök kutyus - aki később ezért a „Bátor” nevet kapta - hogy segítséget kérjen társainak, nem volt kérdés, hogy a három fekete és egyetlen fehér apróság hova kerül.

Gábor rögtön beleszeretett a fehér kiskölyökről készült képekbe, aki annyira hasonlított hűséges társára, a nemrég örökre elvesztett Bonira, ami nagyon fájdalmasan érintette, mégis úgy döntött, örökbe fogadja „Bátor” félős testvérét. Az új családtagot Lucának keresztelte el, anélkül, hogy tudta volna mennyit jelent Verának ez a név.

Az egyszerű, örökbe adó és a jövendőbeli gazdi kapcsolatából barátság lett, Gábor látta, Veráék mennyi munkát fektettek az állatok jövőjébe és úgy döntött, hogy érdemben fog tenni ő is az elhagyott kutyákért. Így ismerkedett meg Vera Gáborral és feleségével, Indirával. Az állatok iránti szeretet és elkötelezettség összehozta a két családot és megszületett az elhatározás, hogy alapítványként nyújtsanak biztos helyet, új esélyt és új családot minden olyan négylábúnak, akit egyszer már eldobtak. Az alapítvány emléket kíván állítani Gábor néhai Boni kutyusának, de a nevében a reményt fejezi ki, azt a reményt, hogy a befogadott négylábúak gazdára és otthonra találnak, miként azt Luca esete példázza.

A „LUCA Kutyamenedék” Állatvédő Alapítvány számít az állatszerető emberek segítségére és támogatására annak érdekében, hogy minél több elhagyott kutyust menthessenek meg, helyezhessenek biztonságba.

„Nem mindig látod, mi az, ami egy kutya szívében rejlik, de ha bízol benne, esélyt adsz neki, hogy megmutassa, mire képes.”

0
+
Kutyáink száma
0
+
Örökbe adott kutyáink száma
0
+
Facebook követőink