Anton
Anton itt hagyott minket.
Sok kutyának megmentjük az életét, családhoz juttatjuk, de napról napra, hétről hétre szembe kell néznünk a kudarcokkal is. Antont két éve mentették lelkiismeretes állatvédők Battonyáról. Nem tudjuk szerették-e előtte, tudhatta-e magát valaha családban. Tíz éves volt, tudtuk, hogy ebben a korban, már nem lesz könnyű gazdát találni számára. De ő sem és mi sem adtuk fel. Minden látogatót farokcsóválva fogadott, osztotta a pacsikat, ragyogó szemmel kémlelte az embereket, hátha egyszer az ő nyakörvén csattan a póráz és szerető családra talál. Ez a nap sosem jött el.
Nálunk két évet élt, szerettük, kényeztettük, de valahogy úgy tűnt, tudja, lehetne ez másképp is. Egyik este etetésnél furcsán viselkedett, nehezen vette a levegőt. Megágyaztunk számára a karanténban, finom falatokkal kínáltuk, de nem fogadta el. Tudtuk, hogy nagy lehet a baj, ezért reggel korán keltünk, hogy minél hamarabb orvoshoz juttassuk. Sajnos reggel már csak élettelen testét találtuk, olyan volt, mintha csak aludna. Úgy sejtjük, a változó időjárás okozhatott nála szívproblémákat.
Nagyon sajnáljuk Anton, hogy nem adhattuk meg számodra amire igazán vágytál, reméljük most már boldogan futkározol a szivárványhídon túl.