Sámli

Sámli történetét szeretnénk ma megosztani Veletek, aki a korábban bemutatott Süveg kutyusunk testvére.

2015 szeptemberi születésű kan kutyus, és 5 éve már, hogy a vendégszeretetünket élvezi

2 hónapos korától él a menhelyen, és elképzelése sincs, milyen egy nagy udvaron szaladgálni, milyen valakit a családjának tudni, és hogy léteznek fekhelyek, amiken a kanapé mellett lehet pihenni egy hideg, téli éjszakán.

Sámli nem olyan kutyus, aki eladja magát a gazdijelölteknek, bár félénksége mindig figyelmet kelt és arra kényszeríti az embereket, hogy megkérdezzék, „Vele mi történt, hogy így fél?”

Erre a kérdésre nincs jó válasz, valószínűleg egy gyengébb idegrendszerű kutyus, akinek az alapvető bátortalanságát a rácsok mögött töltött évek csak negatív irányba vezették.

Az biztos, hogy nem reménytelen eset, a szombati sétáknál ott sorakozik Ő is a kennel ajtóban, hogy felfedezhesse az erdő szépségeit. Imád póráz nélkül nagyokat futni, ekkor kicsit megfeledkezve önmagáról hatalmas mosollyal az arcán száguldozik Igazán sosem távolodik el tőlünk és társaitól, hisz az egyetlen biztos pontot az életében mi jelentjük.

Ennek a postnak is, mint az összes többinek az a célja, hogy gazdát találjunk egy kutyusunknak, mégis van valamiféle görcs a gyomromban a sorok írása közben. Görcsösen szeretném már, hogy egy 5 éve nálunk lévő kutyus, aki nem mellesleg a gyerekkorát is itt töltötte… végre gazdára találjon!

A szívem szakad meg érte, persze mindannyiukért, de 5 év nagyon sok idő

Kérlek, ha idáig eljutottál az olvasásban, segítsd Sámlit egy megosztással, hogy az Ő csodája is rátalálhasson

Pest megye, Csévharaszt

06 20 543 5092

Fotó: Martha Tailor