Bizsu

Karácsony van a szeretet ünnepe.
Most egy csodás meseszerű egymásra találásról szeretnék írni Nektek. Bizsuka másfél évig lakott nálunk. Az utcán élt elvadultan. A megtalálók elkábítva tudták befogni egy társával együtt. A karanténban helyeztük el, ahol több hónapot töltöttek.
Nagyon féltek, nem lehetett őket megérinteni. Hiába a sok falatka kézből, nem nyitottak felém. A társa meghalt véres hasmenésben, Ő volt Mákos. Úgy tudtuk csak infúziózni, hogy a fejét letakartuk. Sajnos nem sikerült megmenteni.
Bizsuka magára maradt… Viszont megtörtént a csoda, nyitott felém, hagyta, hogy megérintsem, később már simogathattam is.? Idegenekkel sajnos nem barátkozott. ? A látogatók elől elbújt, egyértelmű jelét adta annak, hogy nincs haverfelvétel, és én nem megyek innen sehová. Már kezdtem elfogadni, hogy Bizsuka az én kutyám marad.
Azonban jött egy kedves, türelmes gazdijelölt, aki nem adta fel. Küzdött a kis Bizsu kegyeiért, türelmes volt, adott neki időt, és csoda történt.♥️♥️ Nagyokat sétáltak, hagyta magát simizni, mutatta a pociját, bizalmat szavazott Ildikónak. Így karácsonykor azt mondhatjuk másfél év után, hogy Bizsuka gazdis.
Ez egy igazi kis csoda!
Ildikó és Bizsuka, legyetek nagyon boldogok!