Bubi

Bubi

  • Bubi
  • Bubi
  • Bubi
BubiBubiBubi
Nagyon rosszul indult az év, és sajnos rosszul is folytatódott.
Ismét búcsúzok egy kedves idős barátomtól Bubikától.
14 évvel ezelőtt 4-5 hónapos kölyökként hoztam be az erdőből a testvérével, aki már két éve nincs velünk. 🙁
Gyászolok, siratom őt, és sok év lepereg előttem. Az együtt töltött szép napok, és szép emlékek. Szeretném Veletek megosztani a kedvencemet, így Ti is megismerhetitek egy kicsit Bubikát.
Bubika, a testvére és két kedves puli lány, (akik már sajnos angyalok), éltek négyen egy szép nagy helyen.
Sajnos a kerítés sima dróthálóból volt, ami nem jelentett akadályt a két szabadnak született ifjú számára.
Napi szinten csináltak újabb és újabb „kijáratot”. Egy darabig foltozgattuk a kerítést, aztán úgy döntöttünk, hogy csinálunk nekik térhálóból egy szökés biztos lakhelyet. Nagy munka volt, de jól sikerült, jöhet a költözés. Bubikát és a két pulikát könnyedén megfogtuk és elhelyeztük az új lakhelyükön.
Azonban Ász Bubi testvére megmakacsolta magát, és sehogyan sem tudtuk megfogni. Ránk esteledett, Ász ott maradt egyedül. Gondoltuk majd holnap talán könnyebb lesz a helyzet, rá jön, hogy nem jó egyedül. Hajnalban arra ébredtem, hogy minden kutya izgatottan csahol.
Kiugrottam az ágyból…….és mit látok nem hittem a szememnek. Bubika állt a kapuban oldalán a testvére Ász, és bebocsájtást kértek. Éjszaka még egyszer utoljára kiásott a kerítés alatt, és elment a testvérért. Csodálatos kutyus volt. Most ahogy ezeket a sorokat írom, potyognak a könnyeim.
Ilyen különleges volt Ő. Soha többé nem szöktek el több mint tíz évet éltek igy. Szabadnak születtek, nem bírták a pórázt, mégis részesei voltak a sétáknak. Míg a társaik szépen mentek az önkéntesekkel sétálni, addig ők szabadom szimatolgattak, és végül szintén szabad akaratukból vissza sétáltak a megszokott kis kuckójukba.
Hát ilyen volt Bubika, és én így szeretnék emlékezni Rá.