Jukó
Csodák pedig igenis vannak!
Jukó a halmozottan hátrányos fekete bull tipusú kutyus gazdira talát!!
Szabó Judit kért a számára segítséget. Amint a neve is elárulja, Lyukóban élt. Bár volt neki gazdája, de ételt és törődést mégsem kapott. A vacsorája ütleg volt és a „takarodj a helyedre”mondattal ért véget a nap. És szerintem ezzel is kezdődött.
Mindentől félt, bizonytalan volt. Szerencsére jó étvággyal evett, hamar kisimult, bár továbbra is félénk maradt, hangos szó hallatán elbújt. Járt hozzánk egy kedves négytagú család, Jukó hamar a lányok kedvence lett. Ostromolták a szülőket, hogy fogadják örökbe őt, azonban a családnak 3 idős cicája van, így mindig azt mondták, hogy most nem lehet, mert a cicákat nem akarják stresszelni. Két hete az apuka megkeresett, hogy dugjuk össze a fejünket, mert nagyon szeretnék a családjukba fogadni a kis kedvencüket. A lányok nyaralnak, és szeretnék elvinni Jukót ideiglenesbe, megpróbálják a cicákkal összeszoktatni. Nem kis feladatra vállalkoztak, volt is egy pont amikor rezgett a léc, mert az egyik cicára komolyan rámozdult sajnos. Mégsem adták fel, hívtak trénert, aki azóta is heti három alkalommal jár, és nagyon dicséri Bellát (mert ez lett az új neve). Okos, gyorsan tanul, ősztől részt vesz a csoportos foglakozáson. Mondanom sem kell, hogy a lányok sírtak örömükben amikor megjöttek a nyaralásból.
Sok boldogságot kívánunk, köszönjük az örökbefogadást.
A történetnek van tanulsága is! Mindent lehet, csak akarni kell!!